Rod Trstenský
  Rokon családok  
     
  Abaffy család

Ha léteznek tipikus árvai családok, akkor az Abaffy mindenképp ezek közé tartozik. A család a Gömör – megyei Abafalváról származtatja magát, ahol már a 15. század folyamán nyomon követhető s amely szerint tagjai előnevüket is vették (de Abafalva). A későbbiek folyamán képviselőivel Liptó, Árva és Ard megyékben is feltűnnek. Árvában Thurzó György szolgálatában jelennek meg, aki Abaffy Jánosnak, az árvai vár kapitányának és prefektusának Felsőlehotát adományozta. Az Abaffyak felsőlehotai kastélya helyrehozatala előttAz Abaffyak felsőlehotai kastélya helyrehozatala után
János volt az árvai családág megalapítója, az adományba kapott Felsőlehotán kastélyt építtetett. A 18. század második felében Abaffy József Okolicsányi Erzsébettel történt házaságkötésének köszönhetően Mokrágyon (Mokraď, ma Dolný Kubin része) szerzett kúriát és hozzá tartozó birtokot. A család tagjai közül többen magas megyei tisztségeket töltöttek be Árvában és Gömör megyében is. Közülük is minden bizonnyal a legkiemelkedőbb Abaffy Ferenc (*1732, † 1817. március 15) forraladmár és publicista volt. A Pesti egyetemen jogot, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. Több európai nyelvet bírt. 1760-1770 között Árva vármegye ispánja, később országgyűlési küldöttje volt. 1772-1789 között Európa-szerte utazott, aminek köszönhetően jelentős tapasztalatokat szerzett. Szociális érzelmű volt és elkötelezett híve lett a nyugati felvilágosodás-kori eszméknek. Valószínűleg az árvai jobbágylázadáshoz (1771-1774) is köze lehetett, amely Mária terézia úrbéri rendeletei kapcsán tört ki. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele kapcsán elfogatóparancsot adtak ki ellene, de Svájcon eresztül Franciaországba, majd Amerikába menekült. Saját védelmére 1791-ben jelentetett meg latin nyelvű írást. Hazatérése után 1802-ben börtönbe vetették, kegyelemben csak röviddel halála előtt részesült. A család címere általánosan ismert, hiszen több szerző is közölte. A publikált címerleírások azonban apró eltéréseket mutatnak. A legrégebbi címerváltozatot J. Novák közölte, pecsétforrás alapján.

Közzé tett leírása a következő: kék pajzsmezőben jobbra lent vörös kengyelvas, fölötte jobbra fordult féhold helyezkedik el. Baloldalt könyöklő páncélos kar, felette Abaffy-pecsétaranycsillag. Sisakdíszként arany gallyat csőrében tartó galamb szerepel. A takarók mindkét oldalon kék-arany színűek.

Abaffy-pecsét Az Abaffy család címere Más változatot jelenít meg Árva megye esküdt-ülnökének pecsétje 1796-ból. Balharánt osztott pajzsmezejének alsójában könyöklő kar szablyát, gallyat és szíjon lógó kengyelvasat tart. Az osztott pajzsmező felsőjében befele fordult félhold helyezkedik el. Sisakdíszként csőrében gallyat tartó galamb szerepel.

Abaffy György pecsétje 1763-ból Közöljük Abaffy Györgynek a biccsei levéltárban található pecsétjét is 1763-ból.


 

 

Dedinszky (Dedinský) család

Magyarorszlegrégebbi gyökerekkel rendelkező családai közt árva-vármegyeieket is találunk. Ilyen a Dedinszky család is, amelynek előneve (de Nemesdedina) rögtön behatárolja származása helyét. Több nemesedinai (Zemianska Dedina, ma Nižná) családdal fakad egy tőről (Reviczky, Burián, Hupcsó), A Dedinszky család címere (Árvai Galéria, Dolný Kubín – Alsókubin)legrégebbi ismert közös ősük az 1272-ben írásban említett Wodur. A család részére kiadott legrégebbi adománylevél, pontosabban annak megerősítése, 1355. novenber 12-én lett keltezve. Nem sokkal később Anjou Lajos királytól nyertek nemesdedinai birtokrészekre adományt.A család képviselőivel a 18. század folyamán Pest és Túróc vármegyékben is találkozhatunk. Ez utóbbiban a Zsuffa nevet kezték el használni. A Dedinszky-címert több szerző is publikálta. Kék pajzsmezejében zöld hármashalom középsőjén nyugvó aranykoronán szablyát tartó páncélos kar könyököl. A pajzs felső szegleteiben ezüst félhold és arany csillag ragyog. A sisakdísz a pajzsbeli pácélos karral egyezik meg. A takarók kék-arany és ezüst-vörös színűek.

PDedinszky Jánosnak, Árva vármegye esküdtjének pecsétje 1763-bólKözöljük Dedinszky Jánosnak a biccsei levéltárban található pecsétjét is 1763-ból. János ekkor Árva vármegye esküdti tisztjét töltötte be

 

 

Medvedszky (Medvecký) család

Árva vármegye legősibb családai közé tartozik, gyökerei a 13.századba nyúlnak vissza. Királyi adománylevelet 1280 – 1290 közt nyertek képviselői. A családtagok közül sokan még az I. világháború idején is a Medveczei és Kis Bisterczai előnevet viselték.

A Medvedszky család címere (Árvai Galéria, Dolný Kubín – Alsókubin)A család címere az ún. beszélő címerek sorába tartozik, jellegzetes pajzsalakja a medve. Manapság a vezetéknév Szlovákia-szerte, de külföldön is rendkívül elterjedt.

Medvedszky – címerA 19. századtól kezdve a család egyes tagjainak estetében különféle ragadványnevek előfordulását figyelhetjük meg: Adača, Bear, Baher, Beňo, Borsuk, Ciglieda, Ferčík, Gasper, Heretík, Holub, Hura, Janček, Kukla, Martiš, Martinek, Metejetk, Mucha, Ollo, Pavlík, Páterek, Pišút, Rapák, Šebeň.