Ebben a fejezetben több leszármazási tábla fokozatos megjelenítését tervezzük.
Az első tábla összefoglalja az összes általunk igazolt, Trstensky András és apja, az 1580 körül született Márton leszármazottját. A leszármazási tábla természetesen állandó bővítés alatt áll. A család genealógiája iránt érdeklődők itt tölthetik le, s amennyiben vonatkozó adatokkal rendelkeznek, ki is bővíthetik. stiahnutie
A címeres nemeslevél – címzettek leszármazó vonala
A következő táblák az egyes családágakat foglalják össze függetlenül attól, hogy csatlakoznak-e Trstensky Andreas leszármazottjainak ágához, vagy sem. Esetenként csak azokat a családágakat közöljük, amelyek jelenlegi képviselői a közlésnek eme módjához hozzájárultak.
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Jozef „Francek“ – ágával (1860-tól)
A bemutatott családág a Francek ragadványnevet viselte, amely a sírköveken is gyakran fellelhető. A családi hagyomány szerint a ragadványnév valamely ős szolgájának nevéből származik, ebből alakult ki a későbbi Trstenský – Francek kettős név. Kialakulásának időpontja egyenlőre ismeretlen, a jelekből ítélve azonban legkésőbb a családág Mattheas nevű ősének (*1805) idején alakulhatott ki.
A bemutatott családág szintén használta a Francek ragadványnevet.
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Ján ágával (1877-től)
A Francek ragadványnevet viselő Trstenský-családbeliek ága talán a legelterjedtebb ezért a mellékelt tábla minden eddig ismert tagját ismerteti.
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Štefan „Vojt-Kula” ágával (1845-től)
Az adott családág a Vojt Kula ragadványnevet vislte, amellyel a Vojt ragadványnevet használó családágtól különböztették meg magukat. Első ismert képviselőjük az 1845-ben született Štefan (István).
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Andreas Mattheus „Vojt” – ágával (1798-tól)
A családág első ismert képviselője, aki a Vojt ragadványnevet használta, Andreas Mattheus volt. A ragadványnév bizonyára arra a családágra utal, amelyből a trsztenai soltészok (fojt, vojt) származtak. Annak figyelembe vételével, hogy a vonatkozó időszakban Trsztenán a Vojt családnév is elterjedt volt feltételezhetjük, hogy néhány múltbeli Trstensky-családtag eredeti családnevét elhagyva ragadványnevét használta tovább családnévként. Az említett ragadványnév hivatalos dokumentumokban is feltűnik, pl. egy 1944-ből származó igazolványon Trstenský – Vojt alakban.
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Martin „Kavoň“ – ágával (1874-től)
A bemutatott családág ragadványneve feltételezéseink szerint az 1874-ben született Martin apjának, Mattheusnak feleségétől, Kavony Máriától származtatható. Árvában széles körben elterjedt családnévről van szó.
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Ján ágával (1898-tól)
A ragadványnév eredetéről nincsenek pontos információink. Egyes feltételezések a gorál nyelvárás „špirka“ szavából származtatják, ami szalonnát jelent.
Márton (*1580 k.) leszármazottjainak vonala Ignácius „Paľko“ – ágával (1795-től)
A családág a Paľko ragadványnevet viselte, amely Trstensky Ignác (*1849. szeptember 2.) felelségének, Pallo Máriának (*1851. január 6.) leánykori nevéből erdeztethető.
Liptói ág – Jozef (*1850 k.) leszármazottjai
A 19. század végén a tárgyalt családág elődei Trsztenából Liptóra költöztek. A bemutatott családág tagjai ma főként Túrócszentmártonban (Martin) és Pozsonyban (Bratislava) élnek.
Bár a kérdéses családágat nem sikerült az armális – címzettek leszármazóinak sorával összekapcsolnunk, a családi hagyomány ezt tényként kezeli.
Liptói ág – András (*1799, Bobrovnik) leszármazottjai
Id. Trstenský András már a 19. sz. elején a liptói Bobrovnikban élt. A családban fennmaradt hagyomány szerint a családág Árvából származik. Képviselői ma leginkább a Liptószentmiklósi- (Liptovský Mikuláš), Rózsahegyi- (Ružomberok) és a Besztercebányai (Banská Bystrica) járásban laknak.
Kutatásaink során olyan családvonalakkal, családfa-töredékekkel is találkozunk, amelyeknek a bemutatott családágakhoz való viszonya egyelőre meghatározhatatlan.
